Te mersz választani saját Magadért?

7Vannak helyzetek az életünkben, amelyek időnként megérnek a változtatásra, hiszen a körülmények és benne mi magunk is folyamatosan változunk. Mégis, mivel gyakran a döntésünk másokra is hatással van, nagyon kényelmetlen lehet egy ilyen folyamatot végig vinni. Hatványozottan igaz ez talán akkor, ha a belsőnk késztetése nyomán úgy TŰNIK, másokat cserben hagyunk, felelőtlenek, rosszak vagyunk, vagy nem elég kitartóak.

Na de ugyan kinek a nézőpontjából? Teljesen mindegy, hogy mekkora horderejű témáról van szó, saját magunkat mennyire tartjuk tiszteletben, ha nem lépünk? Értünk vajon ki fog felelősséget vállalni, ha mi magunk nem? Az én véleményem az, hogy elsősorban mindenki SAJÁT MAGÁÉRT FELELŐS, hogy nekem mi igaz, mi működik, kizárólag én tudhatom. Észrevetted, hogy ha megpróbálod elnyomni az éberséged arról, hogy ideje a lapokat újra osztani, akkor majd a tested kezd el suttogni, de ha kell ordítani Neked, hogy MOZDULJ!? Milyen lenne, ha a változásokat nem ítélnénk meg, nem tennénk sem a jó/helyes, sem a rossz/helytelen dobozba? Milyen lenne, ha többé senki nem betegedne bele a kényelmes tétlenségbe? Mi van, ha nem kell, hogy egy választás onnantól kezdve az egész életünket meghatározza akkor is, ha már nem igaz, ha már nem működik nekünk?

A napokban bevillant egy réges régi sztori. 8.osztály év végén az egyik tanárunk megkért minket, hogy mondjunk egymásról jellemzést. Az egyik lány azt mondta rólam, hogy megbízható vagyok, mire a tanár magából kikelve az egész osztály előtt hozzám vágta, hogy ezzel nem ért egyet, hiszen év közben otthagytam az énekkart (amit jó eséllyel már év elején is úgy dumált rám és nem szerettem). Nem emlékszem már, hogy akkor mit reagáltam, de most rájöttem, hogy ez a történet egy betokozódott tüskeként megmaradt. "Megtanultam" belőle, hogy nem tehetem magamat a sor elejére, hogy az én vágyam nem olyan értékes, mint másé, vagy legalábbis nagyon jól kell érvelnem, ha érvényesülni szeretnék. Olyat "nem szabad", hogy ezt választom, "mert csak". A legnagyobb bibi ebben az, hogy ha én beveszek magamról egy ítéletet, amíg én valamilyenként tekintek magamra és a lehetőségeimre, addig mindig lesz valaki, aki ebben újra és újra megerősít.

És jó ég, hány ilyen emberrel találkozunk életünk során, akik megtanítják nekünk szavakkal, tettekkel, energiával, hogy milyenek vagyunk, hogy a különböző szituációkban hogyan kell jól, helyesen, megfelelőlen viselkedni! SZERINTÜK! Félreértés ne essék, nem minősítek, nem haragszom. Feltételezem mindenkiről a legnagyobb jó szándékot, amit akkori képességei és saját elakadásaihoz mérten adhatott. Ezzel együtt, sokan felnőttként ott állunk kisebb nagyobb görcsökkel, mélyen beivódott "tanításokkal", félve attól, hogy milyen büntetés lesz majd az osztályrészünk, ha egyszer merünk úgy választani, hogy a képletbe magunkat is bevonjuk.

Én a mai napig először reflex-szerűen feszült leszek, ha ilyen helyzetbe kerülök, de már nem akarom elnyomni az éberségem. Tudom, hogy lehetséges EGY CSODÁS, KITERJEDŐ ÉLET, ahol nem kell lenyomnom a saját torkomon, ami számomra már nem igaz, és ez csak a VÁLASZTÁSomon múlik. Ezért egyre inkább hajlandó vagyok vállalni az összes kényelmetlenséget, ha azt érzem, hogy valami más többet teremtene. Mutatok a teljesség igénye nélkül néhány kérdést, amit használok önmagam megerősítésére döntéshelyzetekben:

• Milyen életet szeretnék 5-10-100 év múlva?
• Ez a választás azt az életet teremti, amit élni szeretnék?
• Ha sem én, sem ez a helyzet, sem XY nem olyan, mint amit eldöntöttem róla, akkor milyen lehet még?
• Mi az a választás, ami a legnagyszerűbb jövőt teremti?
• Mi itt a legnagyobb hozzájárulás mindenki számára?
• Mi más lehetséges?
• Mi kellene ahhoz, hogy a helyzet saját magát megoldja?
• Mindent, ami nem engedi, hogy teljes tisztánlátásom legyen a témában, azt elengedem.
• Mi a jó nekem ebben, amit még nem vettem észre?
• Mire használom az adott helyzetet, személyt?

Bármi sérelmet, sérülést, amit a fenti sorok felhoztak Benned, elengednéd most? 

Ha szeretnél további eszközöket, kezelést kapni ahhoz, hogy még inkább kezedbe vehesd életed irányítását, szeretettel várlak az Energia Hangolóban!

Ölellek,

Orsi